India #17, július 16, kedd
Reggelire ismét a földönülős tisztaszobába tessékeltek minket. Én már rutinosan odahúztam egy széket. Igaz így a csüdnél volt az asztal, de legalább kényelmesen fel tudtam állni a végén 😊 Igen finom, palacsintává tekert hagymás omlettet kaptunk, toast kenyérrel, vajjal, lekvárral és a szokásos tejes teával. Nem volt kis adag, dudára ettük magunkat.
Elindultunk vissza Lehbe, de ezúttal egy másik 5000 méter feletti hágón, nevezetesen a Wari Lán. A felfelé vezető út tökéletes aszfalttal és szinte nulla forgalommal örvendeztetett meg bennünket. Mindenki a Khardung Lára igyekszik, holott ez csak pár tíz méterrel alacsonyabb. Egy idő után elfogyott az aszfalt és földes út vezetett tovább fel. Ez csak annyiban jelentett problémát, hogy közben olvadt is a hó fent és csordogált lefelé a víz, ami feláztatta az utat és sáros, dagonyás, enyhén kavicsos, köves úton kellett haladnunk. Az egész út során itt kezdett el csúszkálni a motor. Egész eddig csak ugrált, ahogy a köveken pattogott. Újabb tapasztalatot gyűjtöttem sáros motorozásban.
Ahogy közeledtünk a csúcs felé, megjelent a hó az úton is. Ugye a tegnapi havazás maradványa. Látszott, hogy már elkezdték lejárni, de azért maradt rendesen az úton is. Csúszkált is rendesen a gép. Az egyik emelkedőn Gabi keresztbe fordult előttem. Mondta a kommunikációban, hogy nyugodtan menjek el mellette. Na igen, de hol? 😂 Közben sajnos a kuplungom is elkezdett csúszni, a szervizben nagyon kintre állították. De azért valahogy csak felcsúszkáltunk a csúcsra, 5328 méter magasra. Szerencsére a tegnapi naptól eltérően gyönyörűen sütött a nap az egész út alatt. Persze beöltöztünk, de korántsem volt olyan hideg, mint tegnap. A csúcson kifeküdtünk napozni a sziklákra. Igazán kellemes volt. Meg szükség is volt egy kis pihenésre és oxigénre.
A pihi után elindultunk lefelé. Itt is egy darabig havas, hókásás, majd sáros, köves szakasz következett, de egy idő után megjelent az aszfalt. Forgalom hiányában nagyon jót motoroztunk lefelé, néha még nyolcvanig is felgyorsítottunk 😎😂
Kis idő után rátértünk az ismert szakaszra, amin pár nappal korábban már megközelítettük Leht. Úgy navigáltunk a korábbi hotelünkhöz, mintha haza érkeztünk volna. A múltkorihoz hasonlóan jó szobákat kaptunk.
Kis pihi után elmentünk vacsizni a sarki étterembe, és kínai sült tésztát kértünk. Ázsia-ázsia, nem? 😂
Vacsi után még sétáltunk egyet a városban, vásároltunk még pár apróságot. Jól fog esni most az alvás 🙂
Holnap elindulunk Srinagar felé és megalszunk félúton Kargil környékén.
Videó egy későbbi bejegyzésben.
A túrán készült fotókat IDE KATTINTVA találod.
Ha nem szeretnél lemaradni a folytatásról, akkor lájkold be az oldalt a Facebookon és/vagy iratkozz fel az e-mailes bejegyzés értesítőre. Esetleg meg is oszthatod a posztot az ismerőseiddel, hátha őket is érdekelné a sztori 🙂