2019. május 9.
A mai nap sem telt el izgalom nélkül. A jó kis mogyoróvajas, lekváros kenyér reggeli után összepakoltam és elindultam a parkolóházba a motorhoz. Kifizettem a 45 helyetti 30 dodót és épp indulni készültem, amikor csörgött a teló, hogy gond van, mert elvontatták a mikrobuszt tilosban parkolás miatt.
Miután kiderítettük, hogy hová viszik a kocsikat, Uberbe vágtuk magunkat és elmentünk kiváltani. Nem írom le mennyi volt a bünti, de nem kevés 😲 Majd irány vissza a hotelhez.
Úgy döntöttem, hogy nem várom meg, amíg a csapat kibérli a motorjait, így egyedül vágtam neki a mai napnak. 410 km-es etap volt mára betervezve. Túl sok kép nem készült, mivel inkább a motorozást élveztem. Ráadásul az idő sem volt túl jó a fényképezéshez.
Persze azért pár kép készült sziklás tengerpartról, történelmi jelentőségű hídról, hegyi kisbolttal kombinált benzinkútról. Ja meg vettem 10 dolcsiért cseresznyét meg barackot. Egyikből sem főznék pálinkát…
Jártam Santa Cruzban, ahol megnéztem a tengerparti vidámparkot – kívülről…
Vacsorára egy kis mexikói taccost ettem valami mehikói sörrel.
Vacsi előtt még bedobtam a szennyest a mosógépbe, amire hazaértem már száraz is volt.
Idővel befutott a csapat is. Sörözést boltbamenősen, hotelszobában elfogyasztósan oldottuk meg.
Holnap irány Los Angeles 😎
2019. május 10.
Reggel a Morrobayi sziklától indult a mai túra. Sajnos már ébredéskor csak a szürkeség fogadott minket a szabadban. Miközben pakoltunk a motorra egy kedves amerikai házaspárral beszélgettünk az időjárásról. Az úr csak annyit mondott May Gray – June Gloom; május szürke, június sötét. Nem ritka jelenség, de mi most mindenképpen kifogtuk: https://en.wikipedia.org/wiki/June_Gloom
Így nem csoda, hogy ma már munkára kellett fogni az új esőruhát. Tulajdonképpen örülhetek a lopásnak, mivel így egy olyan cuccott vettem, ami nem a szokásos befüllesztő, hanem lélegző anyagból van. Kicsit drágább volt, de kellemesen szellőzött. A vizet pedig abszolút jól taszította. Mert kaptunk abból is rendesen. Mit vizet? Jégesőt!!! Hahhó, Kalifornia! Mi a franc??? 😲
Malibun a tengerpart kihalt volt, kivéve a temérdek szörföst. Élvezték a hatalmas hullámokat.
Los Angelesbe érve hatalmas dugó fogadott bennünket. Eleinte araszoltunk, de utána kihasználtuk, hogy itt lehet a sorok között haladni. Ennek ellenére lassan mentünk, melegedett a motor rendesen. Egy idő után éreztem, hogy kezd elkönnyülni a kuplung. Annyira elkönnyült, hogy teljesen. Az utolsó kilométereket szinte kuplung nélkül, folyamatos kuplung kar pumpálással tettem meg. Így egy kuplung folyadék csere előtt állok, még a hétfői továbbindulás előtt.
Gyors zuhany után kisbusszal kimentünk a Venice beachre, ahol végigsétálva vegyes érzelmek fogtak el. Egyrészt ikonikus és gyönyörű helyen voltunk, másrészt rengeteg lepukkant épületet és legfőképpen drogos, hajléktalan embert láttunk 🤨
Az este zárásaként megnéztük a Venice Canals csatornáit, de sajnos itt már teljesen sötét volt. Igaz így különleges hangulatban tudtuk a villák pislákoló fényében a vizet bámulni.
A túrán készült fotókat IDE KATTINTVA találod.
Ha nem szeretnél lemaradni a folytatásról, akkor lájkold be az oldalt a Facebookon és/vagy iratkozz fel az e-mailes bejegyzés értesítőre. Esetleg meg is oszthatod a posztot az ismerőseiddel, hátha őket is érdekelné a sztori 🙂