India #5, július 4, csütörtök
Nagyon meleg volt éjjel, 30 fok körül. Hiába nyitottunk ablakot, csak állt a hőség. Hiába kapcsoltunk ventillátort, az csak a meleg levegőt forgatta. Légkondi nem járt a lealkudott szobához. De legalább volt tussolónk 😏
Reggelire Gabi omlettet, én rántottát kértem. Omlett rendben, de rántottát sajnos nem tudnak csinálni. Tört hindiséggel elmutogattam hogy kell elkészíteni, de nem, nem lehet, nincs rántotta. Így lett nekem is omlettem 😤😂
Sajnos már reggeli közben is csöpögött az eső, néha jobban, néha kevésbé. Hiába vártunk egy órát, csak nem maradt abba. Így ha kelletlenül is, de beöltöztünk esőruhába. Igaz a kabátok egy-egy szemetes zsákba csomagolva mentek a motorra, mert az eső ellenére meleg volt.
Első utunk egy benzinkút volt, ahol igazi túramotoroshoz illően a pót kannákat is teletöltöttük. Igaz utána 5 kilométerenként voltak kutak 😏😁
Az 5-ös főúton haladva kerülgettük a pocsolyákat, amíg egyszer csak el nem tűnt az aszfalt, lett helyette sáros dagonya, persze a könnyítés miatt úgy, hogy bal oldalt korlát nélküli szakadék tátongott. Valahol lent hömpölygött egy folyó, de olyan mélyen, hogy a motorból kiállva sem látszott. Ekkor felmerült bennem a kérdés, hogy mi a fa… francot keresek én itt??? De Gabi tartotta bennem a lelket a kommunikáción keresztül.
Ilyen váltakozó aszfaltos és off-road szakaszok után találtunk egy kis kajáldát, ahol megkóstoltuk a szamoszát, ami egy finom étel 😊 Meg ha már voltak édességek, akkor azokból is toltunk egy kicsit. Majd jött az újabb motoros kaland. Ispán ment elöl egy darabon. Bírta a döntögetést meg a terepezést is az öreg 🙂
Egy vízesés és egy híd után megállított bennünket a police és felírták az adatainkat egy nagy, piros könyvbe. Regisztráltak lettünk. Itt volt egy tábla, ami az utunk során elérhető hágók magasságát mutatja. Lesznek izgalmas szakaszok 😲
A főútról letérve felkanyarodtunk Sangla felé. Ezt a helyet egy utazási iroda netes leírásában találtuk. Írták, hogy így szép, meg úgy jó, csak az út minőségéről nem szólt a fáma. Na az durva volt. De végül felértünk 2700m-re és viszonylag gyorsan találtunk szállást. A hely a luxust enyhén nélkülözi, de azért egy éjszakára elmegy 😊 Légkondi nincs, de itt nem is kell, sőt lehet, hogy inkább fűtésre lenne szükség 😲
Vacsora közben beszélgettünk egy szállóvendéggel, aki üzleti úton van itt. A város víztisztítójának modernizálásán dolgozik. Jelenleg a teljes szennyvíz mennyiség egyből ömlik a Baspa folyóba. A projekt befejezése után a különböző üllepítőkön és biológiai kemikáliákon átfolyatva, szinte teljesen tiszta víz kerül majd a folyóba.
Kérdezgetett minket és nézte, hogy miért a háziúr megosztott wifijét használjuk. Mi meg persze kipanaszkodtuk magunkat, hogy miért nem tud egy turista egyszerűen SIM kártyát venni. Honnét szedne egy utazó egy helyi lakost, aki jót áll érte.
Ezután elindultunk sétálni, felfedeztük a főutca üzleteit. Van itt minden, mi szem szájnak ingere, de több, ami nem ingere 😂 Például hús bolt az alagsorban 😲 Találtunk édesség árust is, ahol újabb finomságokat próbáltunk ki. Hmmmm 😍
A városba egy keskeny kis hídon lehet bejutni. Épp ott sétáltunk, amikor rábandukolt egy szent tehen, szépen lassan, komótosan. És pont jött egy kocsi. Nehézkes helyzet volt, de megoldották 🙂
Pont erről a hídról fotóztam a szemközti hegycsúcsot, amikor rámszólt egy helyi ember, hogy ezt nem szabad. Mármint mit nem szabad, hegyet fényképezni??? De azt szabad, Indiában bármilyen gyönyörű tájat le szabad fényképezni, de a szemetet nem és mutatott a híd alján lévő halomra. Esküszöm észre sem vettem, nem is állt szándékomban lefényképezni. De köszönhetően a telefonom nagy látószögének, azért ti is láthatjátok.
Ahogy sétáltunk vissza a szállásra, az előbb a szálláson megismert úriember épp sétált ki a helyi telefon boltból és átnyújtott egy kis piros borítékot, benne egy frissen vásárolt és aktivált SIM kártyával. Ajándékba adta, nem fogadott el semmit. Azt mondta, hogy ez egy befektetés a jövőbe. Most ő segít nekünk, és valamikor majd valaki neki fog segíteni. Hiába próbáltam meggyőzni, hogy ez túl nagy szívesség, nem engedett belőle 😲😍
Így esett meg az az eset, hogy a három turista ücsörgött a főutcára nyíló erkélyen és egymáshoz nem szólva nyomkodta a telefonját órákon át 😂 Néztek is a helyiek ezekre a különc szerzetekre 😊
Holnap folytatjuk az útunkat a Spiti Valley-ben. Úgy hallottuk sok utat elmosott az eső, sok off-road vár ránk…
Videó egy következő posztban.
A túrán készült fotókat IDE KATTINTVA találod.
Ha nem szeretnél lemaradni a folytatásról, akkor lájkold be az oldalt a Facebookon és/vagy iratkozz fel az e-mailes bejegyzés értesítőre. Esetleg meg is oszthatod a posztot az ismerőseiddel, hátha őket is érdekelné a sztori 🙂