India #1, június 29-30, szombat-vasárnap
Eljött a nagy nap, szombaton izgatottan kanalaztuk be ötünket, Ispánt, Gabit, Juditot, Krisztit meg jómagamat, valamint a 3 bazi nagy bőröndünket és a három kézipoggyászt a kocsiba. Adtunk a csomagoknak rendesen, hiszen 30kg a feladott, +10 a kézi poggyász limit. Ispán ezt felfokozta 17-re, így még a feladáskor át kellett pakolnia, illetve Judit elkobzott tőle 4db babgulyás, sólet és marha pöri konzerveket, egy másfél literes termoszt valamint fél kiló zöldpaprikát 😂 Ez utóbbiból Judit lecsót főzött, mire mi Isztambulba értünk 😂
Amíg Ispán még rágyújtott egy cigire, mi Gabival kihasználtuk az utolsó ingyenes Mastercard Lounge látogatási lehetőséget és sietősen pezsgőzni kezdtünk. Amikor elindultunk a kapuhoz, akkor csodálkozva tapasztaltuk, hogy Ispán gyönyörű, kék, 60 literes hengertáskája helyett, csak a tanktáskáját szorongatja. Mi történt Ispán? A kézipoggyászában találtak szerszámkészletet, kisbicskát és 3 deci kávét. Az utóbbit kapásból felhörpintette, de az első kettőt külön csomagként fel kellett adnia, mivel nem akarta kidobni 😂
Az útról sok mindent nem lehet írni, nekem egyre nyűgösebb a repülés, kezdem magam egyre rosszabbul érezni. Ez amolyan karma dolog lehet, mert a Kriszti motorozna velem, de nem szeret repülni. Amcsi és India után kijár nekem egy utálok repülni betegség 😲 hogy Európában tudjunk túrázni 😊 Az út nem volt túl rossz és a kaja kifejezetten finom volt.
Reggel ötkor szállt le a gép, gyorsan kikeveredtünk és találkoztunk a hotel sofőrjével, akivel előre megbeszéltük, hogy 3 nagy ember, 3 nagy és 3 kisebb csomag, tehát nagy autó. Erre odaállt egy szedán Suzuki Swifttel 😂 Egy darabig néztük, amíg sokobanozik a bőröndökkel, de sehogy nem adta ki 😊 A vége az lett, hogy egy nagy meg a kis csomagok a csomagtartóba, két nagy bőrönd a hátsó ülésre Ispán és Gabi mellé került 😲😂 De nem aggódtunk, mert csak 25 perc az út 😊
Na elkezdődött a rodézia. Amit olvasni lehet az indiai közlekedésről az igaz. Őskáosz, nincs szabály, duda, gyorsulási verseny, életveszély. Mi lesz amikor motorral kell itt közlekednünk??? 😲
Hotelben gyors zuhany, majd irány a pénzváltó, és az első séta. Csináltam pár GoPro felvételt, amire odajöttek szólni, hogy tegyem el a kamerát, mert ez itt a gettó, és könnyen megszabadíthatnak tőle. Éjszaka meg egyáltalán ne lépjünk az utcára 😲
Ténfergésünkre 30 másodpercenként állt meg egy tuktuk, hogy akkor vinne bennünket. Majd mi tudjuk, gyalogos turisták vagyunk. Nemsokára egy kedves fiatalember jött oda hozzánk, mesélt nekünk a környékről, de vigyázzunk a telókra, mert tőle ellopták a kölykök az ájfónját. Térképen ajánlotta, hogy merre menjünk, sőt el is kísér minket egy darabon, tud egy jó kávézót. Beleegyeztünk, de két lépés után mondta, hogy ugyan ne gyalogoljunk, itt áll egy köpésre a tuktukja, elvisz minket, adjunk annyit, amennyit akarunk, de egyébként 60 rúpiát 😎 Tudnak ezek. A végén csak bepaliztak 😂
Na ezzel egy újabb rémálom vette kezdetét. A taxiból megismert őrült közlekedést, most egy tuktukból élveztük. Komolyan mondom, elképzelhetetlen, elképesztő és szörnyűséges. De eljutottunk a kávézóba, ahonnét kávéval ugyan nem, de 2000 rúpiával kevesebbel jöttünk ki. Igaz cserébe kaptunk egy 8 órás, 80km-es, légkondis taxis városnézést 😎 Tudnak ezek. Ja és a tuktukos kért még 100 rúpiát, mert ő milyen f@sza csávó 😂 Kapott egy 50-est és még így is lehúzott 😎
Viszont a taxis városnézés jó ötlet volt. Sok helyet láttunk, sokat fotóztunk, sokat izzadtunk, mert délre már 42 fok lett. A következő látnivalókat pipálhatjuk ki az ezt nézd meg Delhiben listából: Mahatma Gandhi sírja, Védelmi minisztérium, Elnöki rezidencia, Parlament, Gandhi utolsó lakhelye, Lodhi Garden, Bahát vallási központ és a Lótusz templom, India Gate.
A Bahát központban egy kedves hölgy felajánlotta, hogy ad a vallásukról a mi nyelvünkön tájékoztatót. Mondtuk, hogy az kizárt, de ő erősködött. Sokáig kereste, már azt hittük, hogy mi nyertünk, amikor valamelyik szekrény mélyéről előkapart egy 82-es kiadású könyvet, amit ingyen nekünk akart adni. Jó kifogás volt, hogy nem fér be a motoros cuccaink közé 😏
Plusz voltunk egy helyi étteremben, ahol igazán ízletes ételeket ettünk, én például csirke masszalát rizzsel, fokhagymás naan lepénnyel, két kólával, egy literes vízzel potom 2400 forintért. Azt néztük, hogy utcai árusnál a harmadával jönnénk ki.
Szóltunk a taxisnak, hogy lemondunk a hátralévő két óráról és a maradék látnivalókról. Így az ő általa tervezett plusz 400 rupi helyett csak 200-zal tudott lelejmolni, mert mi kemények és dörzsöltek vagyunk 😎
Visszatérve a hotelbe vettünk vizet, üdítőt, és megpróbáltuk a sim kártya vásárlást. Ez utóbbi problémás, mert vasárnap csak kis üzletek vannak nyitva és a szolgáltató sem aktiválja, majd csak hétfőn. Viszont így nem vettük meg, mert holnap reggel továbbállunk és nem tudnánk reklamálni, ha nem működik. Az ijedtségre gyorsan lehúztunk pár kupica páleszt és most beindul a pihi.
Holnap átvesszük a motorokat és irány Chandrigar.
Ja, 1 rupi az kb. 4 forint. Holnap kb. 500 rupiért fogunk átüberezni a városon a mocikért.
A túrán készült fotókat IDE KATTINTVA találod.
Ha nem szeretnél lemaradni a folytatásról, akkor lájkold be az oldalt a Facebookon és/vagy iratkozz fel az e-mailes bejegyzés értesítőre. Esetleg meg is oszthatod a posztot az ismerőseiddel, hátha őket is érdekelné a sztori 🙂