2019. május 13
Az egészséges életmód érdekében ma reggel úszással, na jó, pancsolással kezdtem a napot a motel medencéjében. Nagyon meleg volt, már reggel hétkor 25 fok. Jólesett a mártózás.
Ma az úton azért volt érdemes fényképezni, mert azon a tipikus, rohadt hosszú, semmibe vezető, tök egyenes aszfaltcsíkon döngettünk 100km-es, vagy még annál is nagyobb távokat. Menet közben megálltunk egy kis vidéki kávézóban. Hangulatos kis hely volt a maga bútoraival és dekorációjával.
Egy idő után át kellett kelnünk a hegyeken, jártunk ma 1800 méteres magasságban is. Kellemesen hűs volt a korábbi 30+ fokok után. Egy hegyi szakaszon láttunk meg baloldalt egy ócskást. Én is bámultam, hogy mennyi és milyen kacatjai vannak. Mikor visszafordultam, vettem észre, hogy megállt előttem a sor. Beletapostam a fékekbe, a hátulja elkezdett kisodródni. Felengedtem a féket, kis gázzal egyenesbe kaptam a mocit és nagy sebességgel elhúztam a társak motorjai között. 20-30 méterrel arrébb sikerült megállnom. Percekig csak bámultam magam elé és kapkodtam a levegőt. Csak a szerencsének köszönhetően nem zúztam rommá jó pár Harleyt meg a kis Szuzit… No innentől sokkal óvatosabban, nagyobb követési távolságot tartva motoroztam.
Kora délután értünk Prescott városába. Itt a főtéren leparkolva egy isteni pizzázóra találtunk. A többit nem részletezném… Ebéd után betértünk egy helyi kis sajttorta cukiba. Olyan finomat ettünk, illetve csipegettünk, hogy még most is csorog a nyálam. A fiscói cheeskcake factory a nyomába sem léphet…
Utolsó etapunk a szálláshoz vezetett Oak Creek városába. Már nagyon vártam, hogy ide érjünk. Kiszívott a hőség, hulla fáradtnak éreztem magam. De a szemem előtt lebegett az úszómedence!
Ahogy közeledtünk a szállás felé elképedtem, hogy hová is tartunk. Hatalmas vörös sziklák merednek a városka fölé. Az ablakunk természetesen arra nyílik. Így a szobába való bepakolás után mocira ültem és felmotoroztam a sziklák közelébe pár fotó és videó kedvéért.
Végül sikerült csobbanni a medencében, isteni volt a vize. Majd átugrottunk a szemközti olasz étterembe egy kis pasztára.
Fantasztikus nap volt, gyönyörű tájakkal, a sok hosszú egyenes mellett jó kis kanyargós részekkel.
A túrán készült fotókat IDE KATTINTVA találod.
Ha nem szeretnél lemaradni a folytatásról, akkor lájkold be az oldalt a Facebookon és/vagy iratkozz fel az e-mailes bejegyzés értesítőre. Esetleg meg is oszthatod a posztot az ismerőseiddel, hátha őket is érdekelné a sztori 🙂