2019. május 12.
Kemény nap volt, de végignyomtuk. Szállodai reggeli híján egy gyorskajáldában toltuk a kalóriát. Nekem nagyon bejött a rántottás, baconos, sajtos burrito.
Ezután egy darabig a „Történelmi 66-os út”-on gurultunk. Nekem már többen mondták, hogy a 66-os szinte semmi, de természetesen nem hittem el. Ma a saját bőrömön tapasztaltam, hogy ez így igaz. Majd 100km-en keresztül mentünk rajta az összefüggő lakott területen. Ennek megfelelően tele volt lámpákkal. Élvezhetetlen volt. Én már nagyon vártam, hogy elhagyjuk és felmenjünk az autópályára.
Jó kis szerpentines úton felkanyarogtunk a Big Bear tóhoz. Többen megjegyezték jobb lenne elmenni a Big Beer-hez 😆
Mivel itt délután kettőkor még az aznapi út felénél sem tartottunk, én kiváltam és elindultam a Joshua Tree Nemzeti parkba. Hát az valami csoda! Legfőképpen a darabokra törött és egymásra hullott sziklák látványa. Alaposan bejártam a parkot. Végig mentem a főúton, de felfedeztem számos mellékutat is. Felmentem az 1500m magas Key view kilátó pontra is. 10-ből 10-es.
Autópályáztunk a mostani hotelbe. Izgalmasra sikeredett, több motorból kifogyott a benya… 🙄 Az egyik társunk pedig próbált a pályán átmenni, segíteni bajtársunknak. Egy rendőrkocsiban ülve végezte… 😯
Vacsora a Denny’sben volt, én lazac steaket ettem. Szokásos Denny’s minőség. Hmmmm 😎
A túrán készült fotókat IDE KATTINTVA találod.
Ha nem szeretnél lemaradni a folytatásról, akkor lájkold be az oldalt a Facebookon és/vagy iratkozz fel az e-mailes bejegyzés értesítőre. Esetleg meg is oszthatod a posztot az ismerőseiddel, hátha őket is érdekelné a sztori 🙂